2013. március 1., péntek

Ally Carter: Perfect Scoundrels

 Mikor lesz következő???

 Mert ez megint a szokásos színvonal volt, azaz szimplán csak lenyűgöző. Egyszerűen ennél különlegesebb és élvezetesebb YA sztori nincs ma a kínálatban.

 Jó, persze én elfogult vagyok, mert egyrészt a történet már réges rég megvett magának (konkrétan az első kötet második oldala tájékán, mikor Hale felbukkant), másrészt megmagyarázhatatlanul vonzódom a heist műfajához (rablós-átverős, ki a legokosabb típusú versengős dolgokat jelent a kifejezés), számomra ez a szórakozás alfája és ómegája.  Nem a legjobb ötlet egyébként ilyen irányú rajongást kifejleszteni, mert a műfaj gyakorlatilag kihalt. Illetve filmek vannak (tipikusan az Ocean's mozik ilyenek), de könyvről nem tudok ezenkívül, részben ezért is becsülöm ennyire sokra.

 Ezúttal Hale kerül a fókuszba, ugyanis a nagymamája meghal. És őt nevezi meg a családi cég egyetlen örököseként. Azonban Kat gyanítani kezdi, hogy a végrendeletet meghamisították,és valójában Hale egy átverés célpontjává vált. A lány egyedül kezd nyomozni, ami nem sok jóhoz vezet...

 Mit újat mondhatnék? Hogy a stílusa lehengerlő? Tudtuk. Hogy legszívesebben az egész könyvet kiidézném, mert minden mondatban van valami, ami miatt érdemes lenne? Nem újdonság. Hogy ennyit könyvön régen nevettem? Hogy egyszerűen minden szereplő imádni való? Hogy Hale?

 Nos, ez utóbbit sosem tudom eléggé kiemelni. Mert ez a srác eddig is a kedvencem volt (kevesen vesznek le a lábamról az első mondatukkal, neki sikerült), de most még inkább az lett. A világ egyik leggazdagabb családjának örököse, és mégse volt sokáig semmije. Aztán egy éjszaka megjelent egy lány a nappalijában, és gyanúsan méregette a falon függő Monet-t (ami egyébként hamisítvány volt). A lány végül mégsem a képpel, hanem a fiúval távozott.

 Eddig Hale családjáról szinte semmit nem tudtunk azon kívül, hogy úsznak a pénzben, de a fiuk egyáltalán nem érdekli őket. Most kiderül, hogy mégis volt valaki, akit érdekelt: Hazelt, a nagyit. De ő meghalt, és Hale-ben valami eltörött, hiszen elveszítette az egyetlen rokonát, aki az egész családot jelentette neki. Kat nem tud mit kezdeni a helyzettel, nem tudja hogy segítsen. Csak annyit tehet, hogy próbálja éreztetni Hale-lel, hogy azért van még családja, csak nem az, amelyikbe beleszületett, hanem az, amit választott, amikor 2 éve azon az éjjen kisétált a családi villából Kattel.

 És persze most is kapunk egy jó kis heist-ot, de ez a szál kicsit háttérbe szorult Hale miatt. Ezt egy picit azért bántam. Azért az utolsó felvonásban olyan átverést kaptunk, ami gyönyörű volt a maga egyszerűségében, úgyhogy ez némiképp kárpótolt.

 Végre megismerhettük a Heist Soceity nagy öregjeit is. Mind bevetették képességeiket, mint a lopás, csalás, hazudozás, annak érdekében, hogy segítsenek Hale-nek. És ez a család bizony külön-külön se semmi, de együtt olyan elementáris erőt képviselnek, amit nem állíthat meg holmi nagyravágyó gonosztevő.

 Bár ezúttal egy kis szomorúság is megjelent a történetben, azért ez továbbra is egy vidám történet, csak most kicsit érzelmesebb volt a szokásosnál, de ettől csak még jobban tetszett. Mondanám, hogy ajánlom mindenkinek, de ezt mondani se kell.

Nyelvezet: 3/5 Nem nehéz, de a heist zsargonja azért itt van, bár csak néhány szó és kifejezés erejéig.

Ui.: Figyeljétek csak ki tükröződik a napszemüveg lencséjén!;)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése