Hogy miről szól? Lényegében arról, hogy mi történhetett, miután Csipkerózsika felébredt. Egy lányról, Anabelle-ről (Blake Lively), aki egy szépségverseny közepén holtan esik össze, és ezután a kisváros ravatalozójában köt ki. Ahol Elvis (Max Mighella) próbálja vezetni az üzletet, mivel apja már képtelen rá. Azonban amikor Anabelle a balzsamozó asztalon hirtelen magához tér, gyökeresen felfordul az életük...Ez is független film (másról ritkán érdemes írni), de még milyen! Igen, szerelemi történet, de olyan, hogy csak na! Fura, abszurd, sötét, reménnyel teli, keserédes, napfényes, szerelmes, és annyi szív szorult belé! A főszereplők között szikrázik a levegő, régen tudtam ennyire szorítani két karakternek. Blake Lively a Gossip Girl előtt sokkal tehetségesebb volt, de a tényleg eszméletlenül tehetséges színész itt Max Minghella. Elvist nem lehet nem szeretni, sötét, rejtélyes, de ugyanakkor nagyon emberi (meg amúgy nézni sem esik rosszul két órán keresztül).
A történet teljesen abszurd, ezen túl kell lépni. Aki viszont képes a való életet félretenni, és belép ebbe az álomszerű világba, annak nem semmi utazásban lesz része. Sokszor fent, máskor lent, Anabelle és Elvis együtt próbálja legyűrni az akadályokat amiket az élet folyton eléjük halmoz, és próbálnak hinni a csodákban. Mert igazából ez a film mese a reményről, arról, hogy mindegy mit dob eléd az élet, menni kell tovább, és próbálni megtalálni azt, amiért érdemes élni. És tényleg derűsebben nézek most még egy ideig a világra, innét tudom, hogy ez tényleg jó film.
Nem mondom, hogy mindenkinek ajánlom, inkább csak az álmodozóknak, akik el akarnak merülni ebben a szürreális atmoszférában.
(A plakát szerintem nagyon rossz, egyáltalán nem találja el a film veszett erős hangulatvilágát, úgyhogy inkább csak egy képet teszek ki.)
Trailer:
