Megint csak egy gyors firkálásra érek rá (imádom az egyetemet, de alig van szabadidőm mellette), de ezt a könyvet pár mondattal le is lehet rendezni.Eleinte nagyon rosszponyva érzésem volt, de az első 20-30 oldal után rájöttem, hogy nem is rossz ez, csak tudni kell a helyén kezelni. Mert chic-lit regényként teljesen rendben van, sőt a helyszín miatt még jobb is, mint egy átlagos kategóriabeli könyv. Az angliai kastélyok mindig is a gyengéim voltak, imádom az angol vidék hangulatát, úgyhogy innét kezdve nálam nagyon nehéz lett volna elrontani.
A szereplők a műfajban megszokott klisék, de nem idegesítőek (néhány kivétellel), a sztorinak volt egy olyan szála, amit nem láttam kilométerekkel előre, úgyhogy ez is rendben. A stílusba viszont muszáj belekötnöm, miért akarnak az írók mindig jobbnak tűnni, mint amilyenek? Néha megpróbált okos mondatokat becsempészni az írónő, de ezeknek mindig akkora marhaság lett a vége, hogy legszívesebben kijegyzeteltem volna! De nem tettem! Büszke is vagyok magamra, hogy kibírtam! :D
Összességében ez egy átlagos romantikus limonádé, nem több, nem kevesebb. A dögfáradt állapotomhoz éppen megfelelt! (Azért még egyszer semmiképp nem olvasnám el.:D)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése