Cassandra Clare: A herceg (Pokoli szerkezetek 2)

Az első rész nem vett le a lábamról, megy ez Clare-nek sokkal jobban is, úgyhogy a második kötetet nem is olvastam angolul, de még a magyar megjelenés után is vacilláltam. Aztán elkapott az árnyvadász mánia (néha rám jön csak úgy ;D), úgyhogy mégis megvettem. Elöljáróban annyit mondhatok, hogy jobban tetszett Az angyalnál, de...

Innét értelemszerűen spoiler az első részre, bár csak egy kicsit.

Nem írok ismertetőt, mert nem tudnám pár mondatban összefoglalni az események kezdetét, na, nem azért, mert annyira sok minden történik, hanem éppen ennek ellenkezője miatt. Tessa őrlődik Will és Jem között, nagyjából erről szól az egész könyv. Ez még nem jelenti, hogy nem tetszett, mert egy nap alatt elolvastam az egészet- az árnyvadászok világába mindig jól esik visszatérni- csak éppen itt sem volt katarzis.

A szereplőkkel nincs gond, bár gyengébbek a Végzet Ereklyéi karaktereinél (kivéve egy darab Magnust, de neki megvan az a helyzeti előnye, hogy ő már ott is szerepelt). Viszont Willel kapcsolatban kicsit úgy érzem, hogy átvertek. Will szeret odamondogatni mindenkinek, ezért is van rajongótábora, erre kiderül, hogy ő igazából nem is ilyen. Igenis legyen ilyen (talán ne ennyire, de akkor is)! Ha csupa bűbáj lenne, akkor pont a lényeg veszne el.

A történet nem száguld éppen fénysebességgel, de ez igazából nem volt baj, éppen elég rejtély van ahhoz, hogy legyen min gondolkozni. Tessa származása a legnagyobb titok, és egyelőre még nem jöttem rá a nyitjára szerencsére. Bár vannak teóriáim Aloysius Starkwheatherrel kapcsolatban... :D

A stílus viszi el a hátán igazából a regényt, Clare nagyon otthonosan mozog az árnyvadászai világában, érződik, hogy ő is szereti ezeket a jómadarakat. Viszont ami egy picit zavart, hogy a korhoz egyáltalán nem illeszkedik néha a szereplők beszéde, abban például egész biztos vagyok, hogy a 19. században senki sem aházott. Rendben, hogy árnyvadászok akkor is a saját szabályaik szerint éltek, de a száz évvel későbbi szlenget akkor sem hiszem, hogy ismerniük kellene.

Szóval jól esett visszatérni ide, nagyon olvastatja magát a könyv, de akkor is hiányzik belőle valami, ami a Végzet Ereklyéiben megvolt, és- sokak véleményével ellentétben- szerintem még mindig megvan!

Cassandra Clare: City of Lost Souls

“What’s wrong, little sis? You look upset.” She could barely catch her breath. “Cracked… my… nail polish slapping your… worthless face. See?” She showed him her finger—just one of them."

 Cassandra Clare-t sokakhoz hasonlóan én is imádom, főleg a Végzet Ereklyéi sorozatát (a másikat már kevésbé, de ez a téma nem ide tartozik) a negyedik rész ugyan sokaknak nem tetszett annyira, de nekem igen! Ez a mostani viszont egy kicsit kevésbé, ami egyetlen egy dolognak tudható be: Jace hiányának!

SPOILER a Bukott angyalok városára (a negyedik rész)
 De kezdem az elején, ugye a City of Fallen Angels ott zárult, hogy Sebastian feltámadt, és Jace-szel is művelt valami csúnyát (konkrétan vérátömlesztőset játszottak). Most kiderült, hogy ennek az lett a következménye, hogy Jace gonosz alteregója vette át az irányítást, és Jace 2.0 azon nyomban le is lépett Sebastiannel. Clary  persze magát hibáztatja a fiú eltűnéséért, majd mikor a többiek végre jól leszúrják, akkor nekiáll előkeríteni Jace-t. Közben a többiek is élik életüket, Izzy és Simon egyre közelebb kerül egymáshoz, Alec és Magnus a halhatatlanság miatt felvetődő problémákkal küzdenek, Maia és Jordan pedig szintén sok időt tölt együtt. Ezalatt persze mindenki ezerrel kutatja Jace hollétét, és próbálják kitalálni Sebastian gonosz tervét, mert abban mindenki biztos, hogy van neki...
SPOILER VÉGE


 Most jöttem rá, hogy én igazából minden szereplőt szeretek, senki nem átlagos sablon figura. Csapatként pedig nagyon jól tudnak működni.

 Simon eddig nem volt a kedvencem (persze ezután se lesz az, Jace-szel versenyezni fizikai képtelenség :D). Viszont most ő szállította a poénok nagyrészét, és szinte minden beszólása talált, de nagyon! Jace-szel meg még akkor is képesek cseszegetni egymást, mikor nincs is közös jelenetük.:D (Az a mottós dolog, hihihi.:D)

 Clary átment igazi kickass árnyvadászba, ezen csak örömködni tudtam, nekivaló ez a szerep! Mikor Sebastiannel bunyózott, az annyira adrenlinpörgető jelenet volt, hogy hű, meg há! És Clary milyen kemény lett, imádom! Üt, vág, ha ez nem segít, akkor meg beszól! Hell yeah!:D

 Jace viszont (számomra) fájdalmasan keveset szerepelt, mármint az igazi Jace-re gondolok. Persze a gonosz alteregóját is bírtam (mert ha valaki csak félig Jace, az még mindig sokkal jobb, mint ha egyáltalán nem Jace, ez az én filozófiám xD), neki is voltak imádnivalóan, szarkasztikusan Jace-es beszólásai, csak azt nem bírtam, hogy úgy ugrál, ahogy Sebastian akarja.

kicsi spoiler

 De a legvégén, amikor végre visszakaptuk az igazi Jace-t, akkor jobban örültem neki, mint valaha!:D És az a beszélgetés Claryvel, abban benne volt minden, ami ennek a történetnek a szíve-lelke! Imádom!!!

spoiler vége

 Seb-et is egész megszerettem volna (neki is bőven jutott a szarkasztikus humorból), ha nem ő lenne felelős a részben tapasztalt Jace hiányért. Azért így is jelentősen javult a Sebastian kedvelési faktorom, annyira őrült, hogy az már üdítő!:)

 Viszont azt el kell ismernem, hogy a könyv első háromnegyedénél hiányzott az az érzés, hogy nem bírom letenni a regényt. Mert lebírtam, különösebb fájdalmak nélkül. Pedig mikor olvastam, élveztem (ez abból is látszik, hogy kábé a könyv felét tudnám idézni), de ha egyszer abbahagytam, nem volt, ami visszahúzzon.

 Szerencsére a könyv utolsó negyedét viszont tényleg csak úgy habzsoltam, tele volt akcióval, csatával és izgalommal! Egyszerűen epikus volt megint! Ezért sokkal több ez, mint egy átlagos YA fantasy. Meg a hihetetlenül Végzet ereklyéi-s hangulat miatt, ezt a világot egy bekezdésből bárki felismeri szerintem, annyira jellegzetes ez az atmoszféra, amit Clare teremetett nekünk! 

 A nosztalgiázás is jó ötlet volt, sokszor az első részt idézi ez a regény, cselekményben és hangulatban is, úgyhogy azt most újra is olvasom.:)

 Összességében azért nagyon tetszett nekem ez az kötet is, főleg az utolsó negyede miatt, nagyon várom a következő részt! (Ami két év múlva jön! KÉT ÉV!!! Seriously???)

 Nyelvezet: 3,5/5 Clare nyelvezete nem a legegyszerűbb, főleg a leíró részek miatt, de a lényeget mindenki érteni fogja, aki olvasott már könyvet angolul.